A méz szinte tökéletes termék. De vannak növények, amelyekből mérgező méz képződhet a nektárból. Vannak olyanok is, amelyek károsíthatják a méheket.
A méz, amelyet nem ok nélkül folyékony aranynak neveznek, a természet rendkívüli ajándéka. A természetes méz sok tápanyagot tartalmaz (beleértve a fehérjéket, szerves savakat, aminosavakat) és sok egészségünkre értékes szerves vegyületet, beleértve antibiotikus hatással.
lásd a fotókat
A Pontic azalea elsősorban a Fekete -tenger vidékén nő. Nektárja mérgező mézet termel (még tudatosan is, bódító tulajdonságai miatt; azonban súlyos mérgezést okoz).
A laburnum díszcserje. Virágzáskor nagyon dekoratív, de minden része mérgező. A virágok nektárjából származó méreganyagok is átjutnak a mézbe.
A közönséges mocsár vadon nő, főleg vizes élőhelyeken. Mérgező - még a szaga is fejfájást okozhat. A mocsári virágméz is mérgező.
A datura (datura) nagyon mérgező. Egyes fajokat (pl. Indiánokat) ültetvényeken nevelnek, és ez veszélyt jelenthet.
Kalmia Észak -Amerikából származik. Lengyelországban dísznövényként termesztik. Minden része erősen mérgező, és a nektárjából származó méz is mérgező.
A galagonya nadálytő Lengyelországban vadul nő, de a természetben ritka (és védett). Gyógyító tulajdonságai miatt azonban nagyobb fürtökben is termesztik. A környező növényekből származó méz mérgező lehet.
Ezt a fajta azáleát dísznövényként termesztik. Nagyon korán (március végén) virágzik, amikor még kevés más virág van, ezért nem szabad fürtöket képezni ebből a növényből a kaptárak közelében.
Cikkeket ajánlunkMi árthat a méznek
Sajnos, bár a tiszta, természetes mézelő méz az egészség kincstára, nem mindig élvezhetjük félelem nélkül. Igaz, ha megbízható eladótól vásárolunk valódi, lengyel, bio és minősített mézet, nem kell aggódnunk a minősége miatt, mert általában olyan jól tesztelt, hogy semmilyen veszélyt nem jelent számunkra.
Rosszabb, ha úgy döntünk, hogy ismeretlen forrásból vásárolunk olcsó mézet, vagy ami még rosszabb, a világ távoli régióiból származó mézet. Az ilyen mézet általában nem kell semmilyen ellenőrzésnek alávetni, és tartalmazhat különféle adalékanyagokat, sőt toxinokat és egészségünkre veszélyes anyagokat is. Amellett, hogy egyszerűen "becsaphatók" és összekeverhetők, többek között cukorsziruppal vagy keményítővel együtt mérgező anyagokat is tartalmazhatnak, például növényekből, gyógyszerekből, tartósítószerekből vagy növényvédő szerekből.
Bár a vegyszerek (beleértve a szisztémás növényvédő szereket is) ritkán találnak utat a mézbe, mivel általában maguk a méheket mérgezik meg, ami tömeges betegségeket okozhat, sőt el is pusztulhat, a rovarok mérgező növényekből összegyűjtött nedűje hatékonyan átvihető a mézbe. Ilyen mézet nem találunk jó hírű üzletekben, de megtalálhatjuk a helyi piacon vagy az interneten (általában a világ távoli régióiból, például Törökországból, Nepálból, Kínából származik).
Növények, amelyek mérgező mézet termelhetnek
A mézet mérgező "mesterséges" anyagok mellett egyes növények is veszélyesek lehetnek.
Igaz, hogy nem minden mérgező növény termel olyan virágport, amely veszélyes a méhekre vagy az emberekre (ilyen ártalmatlan pollen például fekete sáskában vagy lila rókafélékben található). Emellett a belőlük származó toxinok nagy része semlegesül a mézgyártás során, de vannak olyan fajok is, amelyekből a méreganyagok a mézbe kerülhetnek, veszélyeztetve az egészségünket.
Azok a növények, amelyekből mérgező mézet lehet előállítani, többek között néhány rododendron, köztük főként rhododendron vagy Pontic azalea, az úgynevezett sárga azalea (Rhododendron luteum). Nektárja sok más vegyülettől eltekintve mérgező grajanotoxint tartalmaz, amely többek között mérgező. a keringési rendszerre és az idegrendszerre.
A pontikus azálea virágméz általában Törökországból származik, ahol hagyományos betegségekként értékelik bizonyos betegségek ellen. Ennek ellenére fogyasztása többek között szívritmuszavar, hányinger, unalom, szédülés (még ezért is nevezik "őrület mézének" vagy "őrült méznek").
A virágok nektárjával szennyezett méz is árthat nekünk aranyhal (Laburnum anagyroides), amely összetételében mérgező alkaloidokat tartalmaz.
A méz a következő növények nektárjának keverékével szintén nem jó az egészségünkre:
- közönséges mocsár (Rhododendron tomentosum = Ledum palustre),
- Datura (Maszlag),
- széleslevelű tintahal (Kalmia latifolia),
- halálos hálóinge (Atropa belladonna),
- Rhododendron (Rhododendron mucronulatum).
Mézmérgezés veszélye
Lengyelországban azonban a méz mérgező növények virágaiból származó toxinokkal való szennyeződése rendkívül ritkán fordul elő, mert általában nem fordulnak elő nagy számban a méhészet közelében, de ismeretlen eredetű mézzel ez másként is előfordulhat.
Természetesen mérgező méz keletkezik, ha a méhek főleg a fent említett növényekből gyűjtenek nektárt. Ilyen helyzet ritkán fordul elő, mert a méhek különböző növényekből gyűjtik.
Ha azonban kertünkben vagy a közelben van méhészet, érdemes odafigyelni arra, hogy ne teremtsünk nagy fürtöket a fent említett potenciálisan veszélyes növényekből. Természetesen az egyes növények nem ártanak.
Növények, amelyek veszélyesek lehetnek a méhekre
A mérgező növények azonban nemcsak minket, hanem magukat a rovarokat is fenyegetik. Míg a méhek általában kerülik azokat a virágfajokat, amelyek veszélyesek lehetnek rájuk (általában olyan növényeket, amelyeket más rovarok, mint méhek vagy a szél beporzottak), előfordulhat, hogy egy idegen növényfajjal találkoznak, amely veszélyesnek bizonyul számukra.
Példa erre az ezüst hárs, amely a többi hársfajtól eltérően mérgező a méhek és a poszméhek számára. Néha a méhek meg is mérgezhetik magukat egy ártalmatlannak tűnő növény, például vadgesztenye (például közönséges, vörös) virágporával.
Nem teljesen világos, hogy ez miért történik, de mivel a mérgezés leggyakrabban száraz tavaszi időszakban következik be, amikor a rovaroknak nincs elegendő vízük az emésztéshez, feltételezések szerint az emésztetlen pollen okozza, amely eltömíti a rovarok emésztőrendszerét, mérgezéshez és mérgezéshez vezet őket, a halált. A gyöngyvirág, a boglárka és a körömvirág virágainak nektárja és pollenje a méhekre is mérgező lehet. Szó van azonban arról is, hogy a különleges körülményeken (vízhiány) kívül elsősorban ezekből a növényekből gyűjtik a pollent.