A növények az évszázadok során különféle szaporodási módszereket fejlesztettek ki, és a magtermesztés az egyik legelterjedtebbé vált. Attól függően, hogy az adott növény milyen környezetben működik, a vetési módok eltérőek lehetnek, és egyes fajoknak speciális körülményekre van szükségük ahhoz, hogy magjaik kicsírázhassanak és a következő nemzedék kifejlődhessenek.
Ellenőrzés: Hogyan készítsünk palántákat és pácoljuk a palántákat? Tippek lépésről lépésre
Változatos magvak
A magok egy része el van rejtve a gyümölcsben, és megeszik az őket hordozó állatok vagy madarak. Ennek köszönhetően az emésztőrendszerben megfosztják őket a húsos héjtól és tiszta formában bejutnak a szubsztrátumba, ahol megindulhatnak a fejlődésben, másokat vastag, kemény héj borít, amely megvédi a kényes belső teret a kedvezőtlen időjárási viszonyoktól. vagy állatokat.
Ahhoz, hogy kihajtsanak, először ki kell bújniuk a héjukból. Megint másoknak néhány hét pihenőre van szükségük alacsony hőmérsékleten, mert azt a talajban telelő növények töltik el. Ha a természetben a vetés után azonnal kihajtanak, a tél minden bizonnyal elpusztítaná a fiatal növényeket, és a fajnak esélye sem lenne a túlélésre.
Egyes magvak akár hónapokat vagy éveket is sértetlenül várhatnak a vetésre (pl. a tökmag kb. 4 évet), mások a betakarítástól számított néhány hét után elvesztik csírázásukat (pl. kávé).
Ezeket a vetőmag-feltételeket a növények sajátos életkörülmények miatt alakították ki, és a környezethez való alkalmazkodásuk folyamatának részét képezik. Ezért amikor magról próbálunk növényeket termeszteni, szem előtt kell tartanunk az adott faj követelményeit.
Ajánljuk: Cserepek palántáknak. A legjobb magvetési szabadalmak
Vetőmagszaporítás és hibrid növények
Emellett emlékeznünk kell arra is, hogy a generatív úton (magról) szaporított növények nem mindig őrzik meg anyai tulajdonságaikat, és nagyon eltérhetnek az eredeti példánytól. Ennek több oka is van. Az egyik a fajtakeresztezés egyszerűsége (pl. egynapos liliomok), míg a másik a hibrid növényekben előforduló genetikai anyag sokfélesége.
Azonban általában az így nyert növények egészségesebbek, számuk nagyobb, mint vegetatív szaporítás eredményeként (az anyanövény egyes részeiből, pl.rizómák). Ahhoz azonban, hogy magszaporítással palántákat kaphassunk, néha szükséges a vetés előtti megfelelő előkészítés, figyelembe véve a természetes fejlődési ciklusukat.
Többféle vetőmag előkészítési módszer
Ha egy érett gyümölcs belsejéből nyerünk magokat, először meg kell tisztítani a pép maradványaitól és le kell öblíteni, majd szitán meg kell szárítani (pl. paradicsom, tökmag).
Magvak lepedezése
A vastag külső réteggel rendelkező magokat (pl. pelyva) meg kell szúrni. Ez a kezelés a külső héj mechanikai (vagy egyéb, pl. termikus) sérüléséből áll, reszelővel vagy csiszolópapírral történő dörzsöléssel. Ez lehetővé teszi a nedvesség bejutását a mag belsejébe, és jelentősen felgyorsítja a csírázást.
Ez az eljárás pálmafák, dracénák vagy banánok szaporítására ajánlott.
Magok rétegződése
Egy teljesen más eljárás, némileg hasonló névvel a rétegződés.Ez abból áll, hogy a magokat bizonyos ideig, általában legalább 4 hétig alacsony hőmérsékletnek teszik ki. Ebből a célból a magokat könnyű, enyhén nedves aljzatba (pl. tőzeg vagy homok) helyezzük, és 0-5 °C hőmérsékleten tároljuk.
A talajban telelő évelők, cserjék és fák számos fajának magjai igényelnek ilyen előkészítést. A legnépszerűbb például a keskeny levelű levendula. Vannak azonban olyan fajok, amelyek bonyolultabb rétegződési folyamatot várnak el, ami magvainak különböző hőmérsékleten, melegben és hidegben való tartózkodását jelenti (pl. gyertyán, galagonya).
Magok áztatása
A hosszabb ideig szárazon tárolt magok esetében érdemes olyan áztatási eljárást alkalmazni, amely nagyban megkönnyíti a csírázásukat. Meleg vízbe (kb. 30°C) körülbelül egy napra elhelyezhetők, majd azonnal elvethetők, vagy nedves, levegős aljzatra (pl. géz vagy vatta) helyezhetők, és áteresztő, nedves anyagréteggel fedhetők le.
Amikor néhány nap múlva megjelennek az első hajtások, a magokat azonnal el kell vetni az előkészített aljzatba.
Magkezelés
A magkezelés is segédmódszer. Ez többek között abból áll, hogy gombaölő és baktériumölő tulajdonságokkal rendelkező vegyszerrel (pl. csávázószer por formájában) vonják be őket. Az ilyen kezelés elpusztítja azokat a kórokozókat, amelyek a mag felszínén lehetnek, és jelentősen csökkenti a betegségek lehetőségét, különösen a csírázási szakaszban. Tenyésztési körülmények között az aknák kezelésére más módszereket is alkalmaznak. termikus, de amatőr termesztésben általában elegendő a vetőmagok vegyszeres kezelése.
További megjegyzések
Mindezek a kezelések sokat segítenek abban, hogy egészséges, erős palántákat kapjunk, de nem szabad megfeledkeznünk az egyéb feltételekről sem, mint a megfelelő, sterilizált (pl. termikusan) aljzat és a megfelelő hőmérséklet, páratartalom és világítás.Fiatal növények vetéssel történő megszerzése néha meglehetősen fáradságos módszer, de sok megelégedést okozhat.