Tejút, gumós és véres. Hogyan neveljük őket, és mire figyeljünk

Tartalomjegyzék:

Anonim

A Treiss Észak- és Közép-Amerikából származó növények. Több mint 100 faj létezik, és legtöbbjük gyönyörű és csodálatos. Különösen figyelemre méltóak az összetett és bonyolult szerkezetű virágok, amelyek nagy virágzatban gyűlnek össze. A forma a cserepes termesztésből ismert hoi virágokhoz köthető.

Galéria megtekintése (11 kép)

Amerikában a tejfűt meglehetősen széles körben használták. Egyes fajok szárából rostokat vonnak ki, a finom magszőröket pedig szigetelőanyagként használják.Gyógy- és ehető növényként is használták a selyemfüvet, de ezzel óvatosan kell bánni, mert a selyemfű is mérgező (veszélyes szívglikozidokat tartalmaz). A legtöbb faj fehér, tejszerű nedvet választ ki, amely mérgező (ennek a növénynek az angol neve milkweed).

Tej és pillangók

Ezt a növényt (különösen az amerikai selyemfűt, de nem csak) eszik egy gyönyörű pillangó - egy vándor uralkodó, amely tömeges vándorlásairól híres, amelyek során akár 3 ezer kilométeres távolságot is megtesz. Mérgező leveleik elfogyasztásával a hernyók nemcsak táplálják magukat, hanem a madarak számára is ehetetlenné válnak. Mivel az amerikai selyemfüvet, mint gyomnövényt irtják a növényekben, ez hozzájárul a lepkék számának csökkenéséhez (hernyóik még a növény leveleiért is harcolnak egymással).

A tejfű virágai sok nektárt tartalmaznak, ezért más lepke- és rovarfajokat is vonzanak, illetve azokon a területeken, ahol ezek a madarak előfordulnak, a kolibrikét is.

Egyes fajokat dísznövényként termesztenek. Azonban nem mindegyik – tudnia kell, hogy a nagyon hatékony amerikai selyemfű Európában invazív növénynek számít, és Lengyelországban tilos termesztése. Íme néhány gyakori tejfűfaj.

A selyemfű vonzó növény

A selyemfű (Asclepias syriaca) évelő, ráadásul hosszú életű. Felálló, vastag szárat alkot, amely akár 1,5 m magasra is megnő. Szőrös, nagy, elliptikus levelekkel borított. Júniustól augusztusig virágzik. Virágai rózsaszínűek, gömb alakú virágzatban gyűlnek össze, intenzív, kellemes illatúak.

A selyemfűnek leginkább napra van szüksége, hogy jól fejlődjön. Erős és mély gyökereket képez, ezért szárazságtűrő. De leginkább a nedves talajt szereti, a gyökerek elöntését is elviseli. A talajra sem válogatós, ellenáll a fagynak, a betegségeknek és a kártevőknek. Ráadásul könnyen, és nagy távolságokra is terjed, mert magvait a szél szétszórja.

A tejes tejfű betiltása

Mindeznek köszönhetően a selyemfű ideális és könnyen karbantartható dísznövény lehet. Sajnos Európában idegen, és annyira meghonosodott, hogy az őshonos természetet veszélyeztető invazív növényként ismerték el. Ha a selyemfű egyszer megtelepszik valahol, ott marad, és gyorsan átveszi a területet. Ráadásul az állatokra is mérgező, ezért a legelőkön való jelenléte veszélyes.

Lengyelországban tilos az amerikai selyemfű termesztése - csak olyan növényeket lehet tartani, amelyek 2011. szeptember 9-e (azaz a környezetvédelmi miniszteri rendelet hatálybalépése) előtt a kertben voltak. Ekkor érdemes eltávolítani a kifakult virágokat, hogy a növény ne terjedjen szét. Az Európai Unió invazív fajainak listáján is szerepel, így ha valahol Európában tervezi termeszteni, akkor érdemes tájékozódnia a helyi előírásokról.

Dísznövényként a fűkasza

A selyemfű (Asclepias tuberosa) korlátozás nélkül termeszthető. És érdemes csinálni, mert gyönyörű és eredeti virágai vannak. Számos, intenzíven vörös-narancssárga színű és lapos, ún kvázi-ernyős (vannak tiszta narancsvirágú fajták is). Ez a selyemfű sokáig, június/júliustól augusztus/szeptemberig virágzik, virágai vázákba is alkalmasak. Dekoratív gyümölcsei is vannak. A körülményektől függően 60-90 cm magasra is megnőhet, hosszú, keskeny levelei vannak. A többi tejfűhöz képest ez tartalmazza a legkevesebb mérgező anyagot és tejszerű levet.

CC BY-SA 4.0 licenc

Hogyan termessz csicsókát

A termikus tejfűt legjobb napos, széltől védett, védett helyre ültetni. Kedveli a viszonylag termékeny, homokos és agyagos talajt. Az aljzatnak áteresztőnek kell lennie, mert a növény nem szereti a gyökerek körül heverő vizet.Ez különösen télen fontos, mert nedves talajban nagyon rosszul telel. A gumós selyemfű nem teljesen fagyálló, és a megfelelő aljzat mellett fagy elleni védelmet is igényel. Ha a kertben nehéz a talaj, érdemes egy vízelvezető réteget tenni a lyuk aljára. Ezeket a növényeket lejtőkre is ültetheti, ahonnan a víz elfolyik. Nyáron azonban, ha nem esik, érdemes öntözni. A magasabban fekvő növényeket érdemes támogatni, mert a szár nem mindig bírja a virágzat súlyát.

A március-áprilisban elvetett magokból palántának termeszthető a harsona tejfű, egyre gyakrabban jelennek meg az akciósan kész palánták.

A selyemfű hasonló ehhez a fajhoz, de kevésbé gazdagon virágzik.

Tejes tejfű - nedves talajra

A vérfű (Asclepias incarnata) az amerikai selyemfűhöz hasonlít, de jóval keskenyebb, lándzsa alakú levelei vannak, és a virágok főleg az elágazó hajtások tetején jelennek meg, és nem gömbölyűek, hanem laposabbak.A tejföl leggyakrabban mély rózsaszín virágai vannak, de vannak fehérben virágzó fajták is. Június-júliustól augusztusig virágzik. Ez a növény dísznövényként is sikeresen termeszthető, bár speciális feltételeket kell biztosítani neki.

CC BY-SA 4.0 licenc

Hogyan neveljünk vértejút

A vérfű ideális növény a vizes élőhelyek számára. A természetben mocsarakban és nedves réteken fordul elő, és ilyen körülmények között érzi magát a legjobban. Természetes tavak vagy nedves rétek partjára ültethető. A nedves talajon kívül azonban napra is szüksége van, ezért a terület legyen nyitott. A vérfűnek nagyon mély gyökerei vannak, és gyakorlatilag nem alkalmas átültetésre. Szép csomókat képez, de nem kiterjedt. Teljesen fagyálló növény.

A selyemfű magról is nevelhető - de vigyázz: ősszel vetjük, mert rétegződést (hűlési időszakot) igényel. Vásárolhatunk kész palántákat is. Évelő növény.

A következőket javasoljuk: Hogyan neveljük a szív alakú tarka növényt, hogyan használjuk ezt a növényt, és mire kell figyelni