A szerves és ásványi műtrágyák a növények táplálékai
A gyönyörű növények minden kertész büszkesége, de ahhoz, hogy igazán vonzóak legyenek, megfelelő növekedési feltételeket és elegendő táplálékot kell biztosítani számukra. Mivel azonban a kertben általában sokféle növényt termesztünk, a körülmények nem mindig ideálisak, a talaj tápanyagforrásai pedig gyorsan kimerülnek, ezért ezek mennyiségét műtrágyával kell pótolni.
Ehhez a célra a legjobb szerves trágyákat (pl. komposzt) használni, amelyek biztonságosak a növények számára, és sok szerves anyagot biztosítanak a talajnak, elősegítve a humuszképződést. Sajnos ez nem mindig elég, mert a szerves trágyák összetételükben nem tartalmaznak elegendő alapvető tápanyagot, ezért ezeket más műtrágyákkal kell kiegészíteni.
Miért jó nitrogénműtrágya a karbamid?
A növényeknek sok elemre van szükségük a megfelelő fejlődéshez, de ezek közül a legfontosabb a nitrogén, amely biztosítja a növények gyors növekedését és megfelelő fejlődését, és felelős zöld részeik megfelelő színezéséért. Azonban a nitrogén is az egyik leginstabilabb elem, és nem megfelelő módon vagy nem megfelelő időben felhasználva gyorsan kimosódhat a talajból, vagy oxidálódhat, ezért tudnia kell, hogyan és mikor kell felhasználni a legjobb eredmény eléréséhez.
A számos nitrogéntartalmú műtrágya közül a legsokoldalúbb a karbamid.Fehér, vízben könnyen oldódó granulátum formájú, és kb. 46% nitrogént (N) tartalmaz amid formában. A nitrogénnek ezt a formáját a növények gyökerei nem veszik fel könnyen, mert kémiai folyamatok (pl. hidrolízis) eredményeként először ammónium, majd nitrát formává kell alakulnia (megfelelő körülmények között kb. hét), de a levelek tökéletesen felszívják, ezért a karbamid kiválóan működik lombtrágyaként.
Nagy előnye az is, hogy más nitrogén műtrágyákkal ellentétben nem égeti meg a leveleket, és megfelelő koncentrációban használva viszonylag biztonságos.
Nézze meg még: Hogyan használjunk karbamidot gyümölcsfák permetezéséhez
Hogyan használjunk karbamidot a kertben?
A lombozatra használt karbamidot felhasználás előtt a gyártó által javasolt mennyiségben vízben kell feloldani (a vizes oldat koncentrációja a növényfajtól, a fejlődési szakasztól és a permetezés időpontjától függ), és az összes zöld részre felhordva. a növény permetezővel.
A lombtakarmányozás azonban nem az egyetlen módja a karbamid felhasználásának, mert megfelelő körülmények között kiváló talajtrágya is lehet, szinte minden növény trágyázására szolgál, vetés előtt és fejtrágyázáskor egyaránt. Talajra juttatva pozitívan hat a növények fejlődésére, mivel támogatja a gyökérrendszer fejlődését, elősegíti a megfelelő mennyiségű foszfor és kálium felvételét a talajból, valamint növeli a növények ellenálló képességét.
A karbamidból származó nitrogént az ammónium formává történő átalakulás után fokozatosan veszik fel a növények, ennek köszönhetően csökken a veszélyes nitrátok túlzott felhalmozódásának veszélye a szöveteikben, ami a kultúrnövények esetében különösen fontos.
A karbamid keverhető más műtrágyákkal, például magnézium-szulfáttal vagy Polifoskával (kivéve a nitrogénműtrágyákat), és adható a növényvédő szerekhez.
Mikor érdemes karbamidot használni és mikor nem?
Ha azonban használata a várt eredményeket kívánja elérni, a karbamidot a megfelelő módon kell használni.Először is, nem szabad a növény vegetációjának végén (ősszel) használni, mert ez egy tipikus nitrogén műtrágya, és túl későn adják a növényeknek, megnehezíti a téli felkészülést és gyengíti a fagyállóságukat. . A műtrágyát a legjobb tavasszal kijuttatni, a talaj felszínére szórva, és egy földréteggel letakarva, amely megvédi a nitrogént az oxidációtól. A karbamid használatával azonban nem szabad sietni, mert kora tavasszal, amikor a hőmérséklet még viszonylag alacsony (nem haladja meg az 5-8ºC-ot) és a talaj nedvessége nem elegendő, a nitrogénveszteség jelentős lehet, ezért érdemes várni. amíg a hőmérséklet fel nem emelkedik kb.10ºC-ra és még több eső esik.
A karbamidot szintén nem szabad savanyú talajon használni, mert savanyító tulajdonságokkal rendelkezik, sem meszes talajon, mivel ammóniává alakul és könnyen oxidálódik (semleges vagy enyhén savas talajon működik a legjobban).