Azt tanácsoljuk, hogyan lehet reprodukálni a különböző módszereket, és melyek a lehetséges módszerek - könnyebbek és nehezebbek.
A rózsák független reprodukciója szinte mágikus művészetnek tűnik. És bár a feladat valóban nem a legegyszerűbb, megbirkózhatunk vele, amíg tudjuk, hogyan kell csinálni. Számos módja van a rózsák szaporításának, a magvaktól kezdve az oltáson és a dugványokon át a rétegezésig. Az oltás igényesebb, de hatékony, miközben vágásokat és rétegezést készít - könnyebb, de nem minden hátrány nélkül.
Rózsa magvakból - inkább csak alanyokhoz
A legnyilvánvalóbbnak a növények vetőmagvetéssel történő szaporítása tűnik, de a rózsák esetében ez a módszer nem működik, és használják kizárólag alanyokra szánt fajok és növények szaporítására (pl. vadrózsa és többvirágú rózsa).
Ennek oka többek között az, hogy a nemes rózsák esetében nagy jelentőséggel bír a fajtajellemzők megismételhetősége az utódokban. Ha azonban tiszta faj dugványait szeretnénk beszerezni, vagy alanyokra van szükségünk a nemes fajták szaporításához, használhatunk magokat.
Hogyan szaporítsuk a rózsát a magvakból
Ősszel össze kell gyűjtenünk az érett gyümölcsöket a rózsából, meg kell tisztítanunk a magokat a húsból, nedves homokba kell helyeznünk, és télen a pincébe kell helyeznünk. Mindazonáltal emlékeztetni kell arra, hogy egyes magvaknak néhány téli hónapra van szükségük a csírázáshoz (multiflorózus rózsa), míg másoknak akár egy évig is el kell érniük a vetés előtt (vadrózsa).
Tavasszal a magokat a földbe vetik, majd a palántákat szedik. Ősszel a palántákat kivesszük a földből, szétválogatjuk, fürtökbe kötjük és kimagozzuk, majd a következő év tavaszán a földbe ültetjük (úgy, hogy a gyökérnyak néhány cm -rel a talaj felett legyen), és felhalmozzák. . Rajtuk nemes fajtákat olthatunk bimbózó vagy csíra módszerrel.

Rózsa szaporítása bimbózással - hogyan történik?
Az oltás előtt (július-augusztusban) a gyökérnyakot megtisztítják a talajtól, megfelelően levágják (pl. A T betűvel), behelyeznek egy fűzőlyukat, rögzítik gumifolttal vagy raffiával, majd ismét megszórják talajjal.
A bimbózó füleket egy speciális késsel (szemcseppentővel) vesszük a nemes rózsa virágzó hajtásának középső részéből, amelyet szaporítani szeretnénk. A vetőmag a következő évben tavasszal kihajt (az úgynevezett alvó szem), így csak akkor kell levágni az alany hajtásait, és a nemes fajta felnőtt hajtását 3-4 rügy alatt lerövidíteni (elágazik) jobb). Az első virágok júliusban jelennek meg.
Ha nem tudjuk magunk elkészíteni az alanyokat, akkor az óvodában vásárolhatunk készeket.
A rózsák szaporítása a hajtásokból
Az oltások egy fajtája a csípős vakcinázás is (pl. Kötődés). Az eljárást ugyanúgy hajtják végre, mint a bimbózást, azzal a kivétellel, hogy a nemes fajtát nem hálóként használják, hanem egy megfelelően vágott, szemmel ellátott szár töredékét (sarj), amelyet az alany szárára helyeznek.
A rózsák szaporításának egyszerűbb módszerei
Mielőtt elkezdené a rózsák oltását, alaposan ismerkedjen meg az eljárás technikájával (különböző módok vannak a szemek és a csíkok gyűjtésére és elhelyezésére), mert csak akkor lesz esélyünk a sikerre. Erre a célra érdemes például részletes, jól illusztrált utasításokat keresni az interneten, amelyek megkönnyítik a feladatot.
A nemes rózsák szaporításának fenti módszerei népszerűek a termelők körében, de némi problémát okozhatnak az amatőröknek, ezért érdemes elkezdeni a kalandot a rózsák szaporításával dugványokkal és lerakódásokkal, amelyből könnyebb fiatal növényeket szerezni. Csak emlékeznünk kell arra, hogy míg a legtöbb rózsa szaporítható így, a fajták a saját gyökereiknél gyengébb növekedésűek és alacsonyabb fagyállóságúak lehetnek, mint az oltott rózsák.

Rózsa szaporítása lágyszárú dugványokból
A siker legnagyobb esélye a rózsák szaporítása lágyszárú dugványok segítségével. Ehhez nyáron közvetlenül a virágzás előtt vágja le a választott fajta erős hajtását, távolítsa el a felső részt a virágbimbóval, hagyjon három szemet, és vágja le a hajtás többi részét.
Az alsó levélpár eltávolítása után a dugványokat tőzeggel kevert nedves homokba kell helyezni (használhat gyökérvágót), és műanyag palackkal vagy üvegedénnyel le kell fedni a gyökeresedésig (kb. 4-6 hét). A palántának világos helyen kell állnia, de egyáltalán nem a napon. Óvatosan kell öntözni, hogy a talaj nedves legyen, és ha szükséges, szellőztessen, egy ideig távolítsa el a burkolatot, hogy a növény ne fertőződjön meg (ha műanyag palackkal lefedi, néhány szellőzőnyílást készíthet felső részén).
Ezután a palántát a talajba kell helyezni, és ősszel megbízhatóan védeni kell a fagytól.
Rózsaszaporítás rétegezéssel
A rózsákat lerakással is szaporíthatjuk úgy, hogy meghajlítjuk és rögzítjük a szárukat a talajhoz, majd megszórjuk szubsztrátummal úgy, hogy csak a szár teteje nyúljon ki a talaj felett. Egy év elteltével a palántát ki lehet ásni és levágni az anyanövényről, mivel annak már gyökeret kell eresztenie. Ez a módszer a legalkalmasabb a rugalmas szárak (pl. Mászórózsa) szaporítására, de módosított formában bokorrózsák szaporítására is használható.