Azt tanácsoljuk, hogyan lehet reprodukálni a különböző módszereket, és melyek a lehetséges módszerek - könnyebbek és nehezebbek.
A rózsák független reprodukciója szinte mágikus művészetnek tűnik. És bár a feladat valóban nem a legegyszerűbb, megbirkózhatunk vele, amíg tudjuk, hogyan kell csinálni. Számos módja van a rózsák szaporításának, a magvaktól kezdve az oltáson és a dugványokon át a rétegezésig. Az oltás igényesebb, de hatékony, miközben vágásokat és rétegezést készít - könnyebb, de nem minden hátrány nélkül.
Rózsa magvakból - inkább csak alanyokhoz
A legnyilvánvalóbbnak a növények vetőmagvetéssel történő szaporítása tűnik, de a rózsák esetében ez a módszer nem működik, és használják kizárólag alanyokra szánt fajok és növények szaporítására (pl. vadrózsa és többvirágú rózsa).
Ennek oka többek között az, hogy a nemes rózsák esetében nagy jelentőséggel bír a fajtajellemzők megismételhetősége az utódokban. Ha azonban tiszta faj dugványait szeretnénk beszerezni, vagy alanyokra van szükségünk a nemes fajták szaporításához, használhatunk magokat.
Hogyan szaporítsuk a rózsát a magvakból
Ősszel össze kell gyűjtenünk az érett gyümölcsöket a rózsából, meg kell tisztítanunk a magokat a húsból, nedves homokba kell helyeznünk, és télen a pincébe kell helyeznünk. Mindazonáltal emlékeztetni kell arra, hogy egyes magvaknak néhány téli hónapra van szükségük a csírázáshoz (multiflorózus rózsa), míg másoknak akár egy évig is el kell érniük a vetés előtt (vadrózsa).
Tavasszal a magokat a földbe vetik, majd a palántákat szedik. Ősszel a palántákat kivesszük a földből, szétválogatjuk, fürtökbe kötjük és kimagozzuk, majd a következő év tavaszán a földbe ültetjük (úgy, hogy a gyökérnyak néhány cm -rel a talaj felett legyen), és felhalmozzák. . Rajtuk nemes fajtákat olthatunk bimbózó vagy csíra módszerrel.
A nemes rózsafajtákat az alanyokra oltják. Ezek a leggyakoribb rózsák, amelyeket kertjeinkhez vásárolunk. Amikor megpróbáljuk reprodukálni őket, gondoskodnunk kell az alanyról is.
Rózsa szaporítása bimbózással - hogyan történik?
Az oltás előtt (július-augusztusban) a gyökérnyakot megtisztítják a talajtól, megfelelően levágják (pl. A T betűvel), behelyeznek egy fűzőlyukat, rögzítik gumifolttal vagy raffiával, majd ismét megszórják talajjal.
A bimbózó füleket egy speciális késsel (szemcseppentővel) vesszük a nemes rózsa virágzó hajtásának középső részéből, amelyet szaporítani szeretnénk. A vetőmag a következő évben tavasszal kihajt (az úgynevezett alvó szem), így csak akkor kell levágni az alany hajtásait, és a nemes fajta felnőtt hajtását 3-4 rügy alatt lerövidíteni (elágazik) jobb). Az első virágok júliusban jelennek meg.
Ha nem tudjuk magunk elkészíteni az alanyokat, akkor az óvodában vásárolhatunk készeket.
A rózsák szaporítása a hajtásokból
Az oltások egy fajtája a csípős vakcinázás is (pl. Kötődés). Az eljárást ugyanúgy hajtják végre, mint a bimbózást, azzal a kivétellel, hogy a nemes fajtát nem hálóként használják, hanem egy megfelelően vágott, szemmel ellátott szár töredékét (sarj), amelyet az alany szárára helyeznek.
A rózsák szaporításának egyszerűbb módszerei
Mielőtt elkezdené a rózsák oltását, alaposan ismerkedjen meg az eljárás technikájával (különböző módok vannak a szemek és a csíkok gyűjtésére és elhelyezésére), mert csak akkor lesz esélyünk a sikerre. Erre a célra érdemes például részletes, jól illusztrált utasításokat keresni az interneten, amelyek megkönnyítik a feladatot.
A nemes rózsák szaporításának fenti módszerei népszerűek a termelők körében, de némi problémát okozhatnak az amatőröknek, ezért érdemes elkezdeni a kalandot a rózsák szaporításával dugványokkal és lerakódásokkal, amelyből könnyebb fiatal növényeket szerezni. Csak emlékeznünk kell arra, hogy míg a legtöbb rózsa szaporítható így, a fajták a saját gyökereiknél gyengébb növekedésűek és alacsonyabb fagyállóságúak lehetnek, mint az oltott rózsák.
Az alanyok nélkül (pl. Lágyszárú dugványokból vagy rétegezésből) termesztett rózsák kisebb növekedést mutathatnak, mint az oltott rózsák. Ezeket azonban sokkal könnyebb beszerezni.
Rózsa szaporítása lágyszárú dugványokból
A siker legnagyobb esélye a rózsák szaporítása lágyszárú dugványok segítségével. Ehhez nyáron közvetlenül a virágzás előtt vágja le a választott fajta erős hajtását, távolítsa el a felső részt a virágbimbóval, hagyjon három szemet, és vágja le a hajtás többi részét.
Az alsó levélpár eltávolítása után a dugványokat tőzeggel kevert nedves homokba kell helyezni (használhat gyökérvágót), és műanyag palackkal vagy üvegedénnyel le kell fedni a gyökeresedésig (kb. 4-6 hét). A palántának világos helyen kell állnia, de egyáltalán nem a napon. Óvatosan kell öntözni, hogy a talaj nedves legyen, és ha szükséges, szellőztessen, egy ideig távolítsa el a burkolatot, hogy a növény ne fertőződjön meg (ha műanyag palackkal lefedi, néhány szellőzőnyílást készíthet felső részén).
Ezután a palántát a talajba kell helyezni, és ősszel megbízhatóan védeni kell a fagytól.
Rózsaszaporítás rétegezéssel
A rózsákat lerakással is szaporíthatjuk úgy, hogy meghajlítjuk és rögzítjük a szárukat a talajhoz, majd megszórjuk szubsztrátummal úgy, hogy csak a szár teteje nyúljon ki a talaj felett. Egy év elteltével a palántát ki lehet ásni és levágni az anyanövényről, mivel annak már gyökeret kell eresztenie. Ez a módszer a legalkalmasabb a rugalmas szárak (pl. Mászórózsa) szaporítására, de módosított formában bokorrózsák szaporítására is használható.