Évelő hibiszkusz. Hogyan kell ültetni, termeszteni és gondozni

Tartalomjegyzék:

Anonim

Minden növénybarát sokat adna azért, hogy a saját kertjében csodálhassa meg a csodálatos, színes, nagy virágokat. Sajnos a mi éghajlatunkon kevés faj büszkélkedhet ilyen szokatlan díszítéssel, ezért érdemes érdeklődni a kerteinkben nemrégiben megjelent évelő vagy mocsári hibiszkusz (Hibiscus moscheutos) iránt.

Galéria megtekintése (17 kép)

Figyelem a különböző hibiszkuszokra

Évelő hibiszkusz (mocsári hibiszkusz), ahogy a neve is sugallja, évelő. Hajtásai nem fásodnak, télen visszahalnak, majd késő tavasszal újra felnőnek.

Ne keverje össze közeli rokonával, a szír hibiszkusszal (más néven kerti hibiszkusz), amely egész évben látható fás szárú cserje.

Kínai rózsaként is ismert hibiszkusz – cserépben termesztve, szintén népszerű. Mindhárom hibiszkusz szorosan összefügg, de kissé eltérően néznek ki, és kissé eltérő gondozást igényelnek.

Évelő hibiszkusz - szépség a mocsarakból

Az évelő hibiszkusz az Egyesült Államok keleti régióiból származik, ahol vizes területeken lakik folyók, vizes élőhelyek és víztározók közelében (innen ered a faj neve Swamp vagy mocsári Hibiszkusz), 2 m magasra (általában kb. -1,5 m magas).

Az évelő hibiszkusz laza habitusú, nagy, zöld, meglehetősen változatos levelekkel rendelkezik (beleértve: szív alakú, karéjos, tojásdad). Legnagyobb díszítése azonban a nagy, tányér alakú virágok. Átmérőjük eléri a 20-30 cm-t. A virágok külön-külön nőnek a levelek hónaljában, és öt sziromból és egy hosszú oszlopból állnak (a bibe és a porzók összeolvadásával létrejövő szerv).

Az évelő hibiszkusz július/augusztustól szeptember/októberig virágzik. Egyetlen virág nagyon rövid élettartamú, hiszen csak 1-2 napig marad nyitva, de mivel a növény nagyszámú rügyet rak, a hajtások egészen őszig virágozhatnak (a kifakult virágok eltávolítása meghosszabbítja a virágzást).

Milyen feltételeket kell biztosítani az évelő hibiszkusz számára

Az évelő hibiszkusz meglehetősen igényes és megfelelő termesztési feltételeket vár el, de mivel abszolút egyedi növényről van szó, érdemes minden kertben helyet találni neki. Ahhoz, hogy megfelelően fejlődjön és bőségesen virágozzon, napos, meleg, széltől védett fekvést és termékeny, humuszos, vízáteresztő és állandóan enyhén nedves, semleges vagy enyhén savas pH-jú talajt igényel.

A kertben tavasszal (május-június) érdemes ültetni, hogy bőven legyen ideje akklimatizálódni egy új helyen. Emlékeztetni kell arra, hogy a következő években későn indul vegetációja (levelei májusban jelennek meg), ezért a tavaszi kerti munkák során vigyázni kell, hogy ne sértse meg.

évelő hibiszkusz trágyázása

Mivel az évelő hibiszkusz bőségesen virágzik, rendszeres trágyázást igényel. Jó, ha előzőleg komposzttal táplált talajba ültetjük őket. Tavasszal (amikor a hibiszkusz növekedésnek indul) etetjük kiegyensúlyozott nitrogén-, foszfor- és káliumtartalmú összetett műtrágyával.

Ezután érdemes a hibiszkuszt virágos növényeknek szánt műtrágyával etetni, amely több foszfort és káliumot tartalmaz. Természetesen mindig emlékezni kell az adott szer gyártója által megadott adagok megadására - ezek nagy részét vízben kell feloldani. Az is fontos, hogy augusztusban hagyjuk abba a hibiszkusz trágyázását.

Fagyállóság és téli védelem

A tenyészidőszakban a hibiszkusz nem tűri a hideget, a hideg szelet, az árnyékolást, a szárazságot és a nedves talajt, de az alacsony téli hőmérsékletekkel szemben meglehetősen ellenálló, mivel körülbelül -26 °C-ig bírja a fagyot. Ennek ellenére az ültetést követő első években érdemes télre drapériával, levelekkel vagy nem szőtt anyaggal letakarni, előtte keményen levágni a hajtásokat (minden tél előtt kb.10 cm-rel a talaj felett).

A díszfajták termesztésénél különösen fontos a takarás, mert bár mindenkit elkápráztatnak szépségükkel, nem mindig bírják olyan jól a téli körülményeket, mint a tiszta fajok.

Évelő hibiszkusz a kertben – fajták és kompozíciók

Az igények és a kockázatok ellenére ezeknek a hibiszkuszok varázsának nehéz ellenállni. Annál is inkább, hogy vannak köztük kivételesen vonzó, különböző magasságú, formájú és virágszínű növények (fehér, rózsaszín, piros, lila, bordó, árnyékolt, kétszínű). Lehetnek bordó színben elszíneződött leveleik is. A mocsári ketmiának rengeteg fajtája kapható a világon, de Lengyelországban még mindig viszonylag kevés van belőlük. A legérdekesebbek közé tartozik a

  • " Nippon Blush" - magasság kb. 60 cm, árnyékolt virágok, fehér és rózsaszín,
  • " Robert Fleming" és "Cranberry Crush" - magasság kb. 80-90 cm, piros virágok),
  • " Jazzberry Jam" - kb. 1 m magas, sötét rózsaszín virágok,
  • " Summer Storm" - magasság kb. 1 m, barna levelek, világos rózsaszín virágok sötét szemmel),
  • " Old Yella" - kb. 1 m magas, krémsárga virágok bordó szemmel,
  • " Tie Dye" - kb. 1,5 m magas, nagy virágok bordó szemmel a kehely belsejében, világos rózsaszín szirmokkal az alján és sötét rózsaszínű felül,
  • " Nippon White" - magasság 60-70 cm, fehér virágok gesztenyebarna szemmel,
  • " Fireball" - magasság 1,2-1,5 m, nagy piros virágok,
  • " Kopper King" - kb.1 m magas, rózsaszín és fehér virágok gesztenyebarna szemmel.

A mocsári hibiszkusz a kertben pasziánszként néz ki a legjobban, de csoportosan és víztározók partján is jól mutat. A tövükre azonban érdemes alacsony fedőképességű növényeket ültetni, mert a hajtások szeretnek alulról levetkőzni a leveleket. A kisebb fajták konténeres termesztésre alkalmasak.