A rózsák tavaszi metszése arra ösztönzi a cserjéket, hogy több virágot és új hajtást hozzanak. Ezt a kezelést akkor hajtják végre, amikor az éles tavaszi fagyok ideje lejárt, és a talaj fagyos - azaz április végén.
Ez nagyon fontos, mert ha a bokor metszése után a fagy összenyomódik, a sebek nem fognak jól begyógyulni. A tavaszi metszés elsősorban a többvirágú és nagy virágú rózsákat érinti.
Ebben a két csoportban az összes hajtást 20-30 cm-rel a föld felett vágják le, így hajtásonként 3-4 szem marad. Az alacsony vágásnak köszönhetően a bokor szépen elágazik, sűrű és jól formált koronát tart. Tavasszal mászó rózsák esetén távolítsa el a földhöz legközelebb eső régi (több mint 4 éves) ágakat. Ez megfiatalítja a bokrot. Ezenkívül a túl hosszú hajtásokat le lehet rövidíteni. Érdemes akár a felére is levágni a tavalyi gallyakat, hogy alul virághajtásokat csírázzanak. A fa rózsákat cserje rózsákhoz hasonlóan vágják, figyelve a korona kialakulására. Másrészt a magas törzsre oltott mászórózsákat ugyanúgy metszik, mint a közönséges mászórózsákat. Az utolsó csoport, amely metszést igényel, az ágyneműrózsa, amelyről csak röntgenfelvételt készítünk, és tavasszal eltávolítjuk a beteg hajtásokat. A tavaszi metszésen kívül az alanyból növekvő vad hajtásokat el kell távolítani a rózsákról a teljes vegetációs időszak alatt. Az ilyen balekokat eltávolítják a gyökér közelében. Nagyon gyorsan nőnek
és gyengítse a bokrot. Vágja le az összes hajtást éles metszővágóval, átlósan, 5 cm távolságra az utolsó elhagyni kívánt rügytől.