A kertészeti munkák olykor olyan bonyolultnak tűnnek, hogy tévesen főként a professzionális kertészkedéshez kötjük őket. Ilyen például a vetésforgó, amit gyakran kerülünk, mert nem igazán tudjuk, mi az. Ez azonban nem olyan nehéz, mint amilyennek látszik. Otthoni veteményesben érdemes használni.
Mi az a vetésforgó, és miért érdemes használni?
A vetésforgó egyszerűen az egyes zöldségek termesztési helyének éves változtatása a veteményeskertben, amelyet a következő néhány évre terveznek. Ez a fajta művelés optimális helykihasználást biztosít, csökkenti a betegségek és kártevők előfordulását, és jó állapotban tartja a talajt.
A vetésforgó alapelve
A vetésforgó egyik fő elve, hogy a gyakori betegségek és kártevők előfordulása miatt kerüljük az azonos botanikai családba tartozó növények adott helyen történő termesztését (az intervallum legalább 4 év legyen). Spóraformáik (pl. kártevőpeték, gombaspóra) több évig is elélhetnek a talajban, évről évre megfertőzve a későbbi növényeket. Tehát ha az egyik évben káposztát termesztettünk a telken, a következő évben más helyre kell ültetnünk azt és a többi káposztát.
Ajánljuk: Vető- és ültetési naptár 20 népszerű zöldséghez. Mit és mikor kell vetni a földbe és palántákra
Hogyan kell belépni a vetésforgóba?
A veteményeskertet negyedekre kell osztani (4 vagy több), lehetővé téve az egyes zöldségek termesztésének évenkénti megváltoztatását. Például, ha 4 ágyás áll rendelkezésünkre, az első évben:
- egy keresztes virágú zöldségen (pl. kelbimbó, kelkáposzta, káposzta),
- gyökér a másikon (pl. sárgarépa, petrezselyem),
- a harmadik hüvelyeseken (pl. szemes bab, zöldbab),
- a negyedik nadálytőn (pl. paprika, paradicsom).
A következő évben változtassa meg az egyes zöldségcsoportok helyét, de táplálkozási igényeik szerint. Ez azért fontos, mert az egyes zöldségek más-más tápanyagot igényelnek, így egymás után termesztve egy adott tápanyagot kimerítenek a talajból.
Sekélyen gyökerező növények, pl. paprika után célszerű mély gyökérrendszerű zöldségféléket ültetni, például sárgarépát, amely az aljzat mélyebb rétegeiből szívja fel a tápanyagokat.
Vetésforgó és műtrágyázás
Emellett a különösen falánk növények a termesztés első évében kimeríthetik a tápanyagokat az aljzatból, így a következő évben ugyanoda ültetve "éheznek" és rosszabb hozamot adnak. Ezért a szerves trágyával frissen trágyázott parcellán (a trágya vagy komposzt utáni első évben) a legízletesebb zöldségféléket kell termeszteni (pl. sütőtök, uborka, zeller, káposzta), a második parcellán pedig a közepes tápértékű zöldségeket. követelmények (pl. gyökérzöldségek , szolanace és hagymás), a harmadik és negyedik pedig a legkisebb tápanyagigényű zöldségeknél (pl. leveles zöldségek, hüvelyesek).
Fontos hüvelyesek
A vetésforgóba mindig be kell vonni a hüvelyeseket is, amelyek nem csak alacsony tápanyagigényűek, hanem értékes nitrogénnel is gazdagítják a talajt, amit a levegőből csomóbaktériumok segítségével megkötnek, jó pozíciót hagyva magas tápanyagigényű zöldségekhez (pl.káposzta).
Vetésforgó – példák
Példa 4 negyedéves vetésforgóra:
- I. termesztési évsorok: I - éjszakai paprika zöldségek, II - gyökérzöldségek, III - káposztafélék vagy tökfélék, IV - hagymák vagy hüvelyesek.
- II. termesztési évsorok: I - hagymás vagy hüvelyesek, II - rózsafélék, III - gyökérnövények, IV - káposztafélék.
- III. termesztési évsorok: I - keresztesvirágú vagy tökfüves zöldségek, II - hagymás vagy hüvelyesek, III - tajtékzöldségek, IV - gyökérzöldségek.
- IV. termesztési évsorok: I - gyökérzöldségek, II - káposztafélék vagy tökfélék, III - hagymák vagy hüvelyesek, IV - tajtékzöldségek.
Vetésforgó táblázat
Ütemezési műszak
A megfelelő telepítési tervezés megkönnyítése érdekében a legjobb, ha felírjuk egy papírra a következő évek termesztési tervét, különben egy év múlva eltévedünk és elfelejtjük, hogy melyik helyen mit termesztettünk.A tervezésnél a talajt árnyékoló fajok (pl. uborka) után érdemes figyelembe venni a növények gyomfertőzés iránti érzékenységét és a gyomfertőzésre érzékeny növényeket (pl. gyökérzöldségek) is. Hasznosak lesznek az elővetemények is, amelyek segítik a veteményeskert tér jobb kihasználását (hosszú tenyészidejű zöldségtermesztés előtt, kora tavasszal érdemes rövid tenyészidejű zöldségeket, pl. salátát, retek ültetni) .
Nézze meg: Mi az elő- és utóvetés. Milyen zöldségeket vessünk?