Ősz a kertben. Ellenőrizze, hogyan kell előkészíteni a talajt a veteményeskertben tél előtt

Tartalomjegyzék:

Anonim

A szezon végével fokozatosan csökken a kertészeti feladatok mennyisége, és a téli pihenő vár ránk. Mielőtt azonban megengednénk magunknak, még el kell végeznünk az utolsó, tél előtti munkát a kertben. Az egyik legfontosabb feladat, ami ilyenkor vár ránk, a zöldségfoltok télire való felkészítése.

A veteményeskert takarítása

A munkát a betakarítás utáni maradványoktól (hajtástöredékek, gyökérmaradványok, lehullott levelek) az ágyások megtisztításával kell kezdeni, amelyek a kórokozók és kártevők fő telelőhelyei.Ha a foltokról összegyűjtött szerves anyag egészséges, azonnal dobhatjuk a komposztba, ellenkező esetben érdemes mélyen elásni a veteményestől távolabbi helyen, mert az országban sok helyen tilos az égetés (csak egyes községek indokolt esetben a betakarítást engedélyezik a maradék elégetését.

A betakarítás utáni apró foltokkal, lisztharmattal, antracnózissal vagy zeller septoriával fertőzött maradványokat komposztálhatja, mivel a komposzthalomban uralkodó körülmények között általában elpusztulnak az ezeket a betegségeket okozó kórokozók (ezután jó kipermetezni a kupacot 5% karbamiddal).

Vannak azonban olyan betegségek, amelyekre a komposztálás nem hat, és az ezeket okozó kórokozók akár a föld alatt, akár a komposztban több évig fennmaradhatnak. Ezért, ha városunkban a törvény lehetőséget ad erre, érdemes ezeket elégetni, vagy az önkormányzat által javasolt más módon ártalmatlanítani, hogy a következő szezonban ne tegyük ki növényeinket fertőzéseknek (ilyen betegségek közé tartozik pl.moniliosis, phytophthora, tűzvész, hajtások elhalása).

Ágyás gyomlálás

A következő dolog az ágyások megtisztítása a gyomoktól, különösen a makacsoktól. Ha ezek kézi eltávolítása nem elegendő, használhatunk erre a célra egy vasvillát, amivel könnyedén kinyerhetjük az olyan problémás gyomok gyökereit, futószálait, mint például a heverőfű.

A veteményes trágyázása tél előtt

Miután megtisztítottuk a veteményeskertet a gyomoktól és a növényi maradványoktól, megkezdhetjük a műtrágyázást és az ásást. A késő ősz a legalkalmasabb időszak a szerves trágyák kerti kijuttatására, különösen zöldtrágya (pl. bükköny, facélia, bab, mezei borsó), trágya vagy komposzt formájában.

A zöldtrágya céljára termesztett növényeket késő ősszel felássák a talajjal, és tavaszig hagyják lebomlani, és tápanyagokkal és szerves anyagokkal gazdagítják a talajt.

Ha jól elkorhadt komposztot használunk, akkor nem a talajjal együtt ássuk, hanem csak a felső réteggel keverjük össze gereblyével.

A veteményes trágyázása trágyával

Mindkétféle természetes műtrágya használható a legtöbb zöldséghez, de a trágyához nem. Ez egy sokkal koncentráltabb műtrágya, amelyet nem minden növény szeret.

A veteményeskert trágyával trágyázása általában 3-4 évente történik (jól lebomlott és kórokozóktól mentes), a következő évszakokban a kijuttatást követően, más zöldségek termesztését tervezve. És hát:

  • a trágya utáni első évben termesztjük a legfalánkabb zöldségeket, például a keresztesvirágú zöldségeket (beleértve a fehér és vörös káposztát, brokkolit, karfiolt, brokkolit), zellert, hagymát, fokhagymát, uborkát és paprikát.
  • a petrezselyem, cékla és saláta termesztésének megtervezése a második évben,
  • a harmadikban és a negyedikben - sárgarépa, bab, retek vagy szemes bab.

A trágya kijuttatása után a talajjal együtt a lehető leghamarabb fel kell ásni a tápanyagveszteség korlátozása érdekében. Könnyebb talajon mélyebbre ássuk (kb. 20 cm), nehéz talajon sekélyebbre (kb. 10-15 cm).

Felásod a földet tél előtt

Arra azonban érdemes emlékezni, hogy ha tél előtt nem is juttatunk ki műtrágyát a veteményesbe, akkor is érdemes a talajt mélyre ásni, hagyni az ún. "éles barázda" (a felület gereblyével történő kiegyenlítése és a földcsomók feltörése nélkül). Ez azonban csak a nehéz és közepes talajokra vonatkozik, amelyek a kezelésnek és a téli fagyasztásnak köszönhetően áteresztőbbé, levegősebbé válnak, és javul a csomós szerkezetük.

A mélyásást viszont nem alkalmazzák könnyű talajokon (kivéve az ősszel kijuttatott ásóműtrágyákat), amelyeknek amúgy is gondjai vannak a nedvesség- és tápanyagmegtartással.