Húsos hüvelyből nyert tésztabab magvak, főzés után héjjal együtt fogyaszthatók uzsonnára, vagy saláták, saláták elkészítéséhez. Különféle vacsoraételeket is készíthet babból, például pörkölteket, rakott ételeket, lecsót, rizottót, pörköltet, palacsintát vagy karajt. A zöldség pácolásra is alkalmas, blansírozás után pedig fagyasztásra is alkalmas.
Hogyan neveljünk szemes babot a kertben?
A babnak a házi kertben érdemes helyet találni, főleg, hogy nem különösebben nehéz termeszteni. A hüvelyesek (pillangós) babfélék családjába tartozó, mindenekelőtt napos fekvést és termékeny, nedves, meglehetősen nehéz, semleges vagy enyhén savas pH-jú talajt vár.
A bab nem tűri a száraz, könnyű és vízáteresztő talajt, mivel a hüvelyképződés időszakában sok vizet használ fel. A szárazságra hervadással, kisebb mennyiségű virág kirakásával és a hüvelyek eltörpülésével reagál. A kártevők (levéltetvek és takácsatkák) támadására is érzékenyebbé válik.
Azt is javasoljuk: Hogyan termesszük a borsót és mikor vessük el? Zöld- és cukorborsó egyenesen a kertből!
Bab és trágyázás
A nagybab azonban nem igényel bőséges trágyázást (főleg nitrogénnel), mert a gyökerein csomóbaktériumok telepek képződnek, amelyek képesek megkötni a levegőből a szabad nitrogént.Ezért általában csak őszi műtrágyázásra van szüksége komposzttal, kiegészítve kis adag több összetevőből álló műtrágyával.
A gombócbaktériumokkal való szimbiózisnak köszönhetően a varjúbab más zöldségféléknek is kiváló elővetemény lehet (kivéve az azonos botanikai családba tartozó növényeket). A betakarítás végén és a következő vetés megkezdése előtt egyszerűen távolítsa el a megszáradt szárakat az ágyásról, hagyja a növény gyökereit a talajban, ami javítja a talaj termőképességét és értékes nitrogénnel gazdagítja.
Mikor és hogyan kell vetni a szemes babot?
A széles babnak nagyon alacsony a hőigénye, és -4º-ig is elviseli a fagyot. Kb. 5-15ºC hőmérsékleten csírázik és fejlődik a legjobban, ezért magját kora tavasszal (március vége-április eleje), április második felében célszerű közvetlenül a talajba vetni.
A zöldbab gondozása a tenyészidőszakban nem nehéz, és főként a növény gyomlálásából és öntözéséből áll.
Miért érdemes babot enni?
Bob nem csak finom, de nagyon értékes is. Összetétele tartalmazza nagy mennyiségű folsavat és fehérjét, vitaminokat (beleértve az A- és K-vitamint), ásványi anyagokat (például: kalcium, magnézium, foszfor, kálium, nátrium, vas), rostokat, szénhidrátokat és aminosavakat (beleértve a levodopát is) .
Ezért a zöldség főként vitamin- és ásványianyag-hiányban szenvedőknek, vérszegénységben szenvedőknek, valamint terhes nőknek ajánlott (a magas folsavtartalom miatt ajánlott, de nem szabad elfelejteni, hogy nagy mennyiségben puffadás). Parkinson-kórban szenvedők étrendjébe is be kell építeni a babot, mivel olyan összetevőket tartalmaz, amelyek gátolják a betegség kialakulását (többek között a levoda aminosavat, amely számos Parkinson-kór elleni gyógyszer összetevője).
A zöldséget a magas glikémiás index ellenére túlsúlyosak is fogyaszthatják, mert magas fűtőértékét az alacsony zsírtartalom és a jelentős mennyiségű rost kompenzálja, aminek köszönhetően az emésztési folyamatok lelassulnak, és a a jóllakottság érzése hosszabb ideig marad a gyomorban.
A fehérjében gazdag répabab a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők étrendjének is kiváló összetevője lehet, mivel a benne található összetevők segítenek csökkenteni a rossz koleszterin szintjét és segítik a vérnyomás szabályozását.
Csekk: Hogyan kell enni a babot és mit érdemes vele kezdeni? Ajánlott receptek
Bab nem mindenkinek való
Számos előnye ellenére a szemes bab nem mindenki számára főzelék. Hátránya a magas glikémiás index, ami lehetetlenné teszi a zöldségnek a cukorbetegek étrendjébe való beiktatását. Az emésztőrendszeri betegségekkel küszködők számára sem alkalmas a nagybab, mivel gázképződést és puffadást okozhat.