Leveles és gyökérpetrezselyem. Hogyan kell művelni

Petrezselyem levelekhez és gyökerekhez

A petruszka egy olyan növény, amely a kerteinkben termesztett zöldségfélék élvonalában van. Fő ehető része a húsos, krémfehér magtárgyökér, de nagy táplálkozási jelentőségűek a levelei is, melyeket salátákhoz, levesekhez, szószokhoz használnak.

A petrezselyemnek nevezett levelek könnyen beszerezhetők a gyökérpetrezselyem klasszikus fajtáiból, de betakarítható a kizárólag a levelekért termesztett levélpetrezselyemből is, mivel nem képez raktározó gyökeret.

Mindkét petrezselyemfajta követelményei hasonlóak, azzal a különbséggel, hogy a leveles petrezselyem gyengébb talajokon is termeszthető, ahol a gyökérfajták nem mindig bírják.

Mikor és hogyan kell petrezselymet vetni

A petrezselyem kétéves növény. A termesztés első évében tárológyökeret és zöld levelű rozettát képez, míg a másodikban virághajtást fejleszt és magot hoz. A zöldséget közvetlenül a talajba vetéstől termesztik, nagyon kora tavasszal (február, március-április) vetik el a magokat. Az ilyen korai termesztést félelem nélkül el lehet kezdeni, mert a növények meglehetősen ellenállnak az alacsony hőmérsékletnek, és már 2-3°C-on is csíráznak (a palánták és az idősebb növények akár -9°C-ig is bírják a fagyokat).

A nyári és őszi betakarításra szánt gyökérpetrezselyem korai fajtáit és a leveles petrezselymet (március vége-április eleje) vetjük először, míg az őszi betakarításra és tárolásra szánt gyökérpetrezselyem késői fajtáit kicsit vetjük. később.

Leveles petrezselyem július és augusztus fordulóján és augusztusban, gyökérpetrezselyem pedig szeptemberben vethető, mivel a talajban jól telel, tavasszal pedig korai termést hoz.

A petrezselyem vetésekor azonban türelmesnek kell lennünk, mert a magjainak hosszú időre van szüksége a csírázáshoz (akár egy hónapig is). Sorba vetjük őket, majd a csírázás után a palántákat megtörjük, a növények között kb. 4-6 cm távolságot tartva. A szünet elkerülése végett választhatunk drágább, de kényelmesebb megoldást, és vásárolhatunk pelletált, nagyméretű és könnyebben elvethető magokat, vagy szalagos magokat.

Milyen követelmények vannak a gyökér- és levélpetrezselyemre

A petrezselyem nem nagy talajigényű, de termékeny, humuszos, vízáteresztő, telt és állandóan enyhén nedves talajokon fejlődik a legjobban és hoz a legjobban. A gyakori betegségek és kártevők miatt nem szabad egymás után, illetve a zellerfélék más zöldségei után elhelyezve termeszteni (kb. 3-4 év szünet).

A petrezselyem, különösen a gyökérfajták, szintén nagyon érzékeny a szárazságra, ezért csapadékmentes időszakban további öntözést igényel.

A gyökérpetrezselyemnek valamivel több igénye van, mint a leveles petrezselyemnek, mert a leveleken kívül vastag, raktározó gyökeret kell hoznia. Nem megfelelő körülmények között (túl sok vagy túl kevés víz, tömött, köves vagy szikes talaj, vetésforgó hiánya) gyökerei folyóssá, elágazóvá vagy deformálódnak. A növények is áldozatul eshetnek betegségeknek és kártevőknek.

Könnyebben termeszthető és toleránsabb a leveles petrezselyem, amely jobban megbirkózik a gyengébb talajokkal, és termeszthető földben és cserépben is, ablakpárkányon, erkélyen vagy teraszon.

Cserepes termesztés esetén viszont biztosítani kell a növénynek állandó talajnedvességet és sok fényt (kb. napi 12 órát). Bár az első feltételt nem nehéz teljesíteni, mindaddig, amíg eszünkbe jut a növények szisztematikus öntözése, a másodikkal gondunk lehet. Ha a petrezselyem beltéri termesztése mellett döntünk, és a növény viszonylag magas hőmérsékleten nem kap elegendő fényt, akkor legyengül, megnyúlik, sápadt, deformálódik.Emiatt a petrezselyem otthoni termesztése télen kissé nehézkes lehet.