A százlábúakat gyakran intuitív módon százlábúaknak (százlábúaknak) nevezzük, valójában nagyon sok lábbal vannak felruházva (akár több száz is lehet). Eközben az igazi százlábúaknak egyáltalán nincs száz lába, hanem csak szerény 7 pár! A nagyon hasonló és rokon malacok is.
Gyakran látunk százlábúakat és malacokat, de nem mindig tudjuk, hogy hívják őket. Ráadásul gyakran rovaroknak vesszük őket, ami egyáltalán nem az. Rákfélék, így közelebb állnak például a rákokhoz, mint a hangyákhoz. A szárazföldön élő rákfélék kisebbségéhez tartoznak.A legelterjedtebb fajok a fali százlábú (Oniscus asellus) és a porcelli scaber, valamint a közönséges ezerlábú (Trachelipus rathkii). Hasonlóak hozzájuk a kulankák és a sculice-ok is, amelyeknek fényesebb testük van, és zavaráskor szoros golyóvá gömbölyödnek össze. A százlábúak és a malacok erre nem képesek.
Ellenőrizze azt is: Tud-e kárt tenni egy szárnyatlan kovács? Ismerje meg ezt a rovart
Hogy néz ki egy százlábú és egy malac
A százlábúak és a malacok nagyon távoli múltból származó állatokkal hozhatók kapcsolatba, úgy néznek ki, mint egy élő kövület. Testüket lapított páncél borítja, amely több szegmensből áll. Százlábúaknál barna vagy szürke, világosabb foltokkal, malacoknál - barnásszürke vagy szürke, kékes árnyalattal, foltos is lehet. Az említett 14 lábon kívül, amelyek alig látszanak ki a páncél alól, mindkét állatnak szegmentált antennája is van (néha több helyen töröttnek tűnik).A fej rosszul meghatározott, az egész test tojásdad, lapított.
A százlábúak és a malacok pedig kicsik. A százlábúak teste 16-18 mm hosszú (és 6-10 mm széles), a malacok - leggyakrabban 12-16 mm hosszúak. A leggyakoribb hossza körülbelül 1 cm.
Ezek a rákfélék nem csak felépítésükben, hanem életmódjukban is hasonlítanak egymásra, így nem kell különösebben fáradoznunk, hogy megkülönböztessük őket egymástól. Elméletileg a kertben nagyobb eséllyel találkozhatunk százlábúakkal, a házak pincéjében százlábúakkal, de gyakran előfordul mindkét faj együtt.
hüvelyesek és százlábúak a kertben
Ha vannak kövek vagy cserepek a kertben, például a teraszon, általában elég felvenni őket, hogy lássunk néhány ilyen lényt, amint pánikszerűen menekülni próbálnak valahova. A százlábúak és a malacok leginkább sötét és nyirkos helyeken találhatók meg. A nap határozottan nem szövetségesük – testük nagyon gyorsan veszít vizet, és az állatok meghalnak a kiszáradástól.Éjjel ezért táplálkoznak, és néha nappal is találkozhatunk velük, de csak hűvös és nyirkos időben. Más a helyzet például a pincékben élő egyedekkel. Sötétségében, párásságában és hidegében legtöbbször a körülmények uralkodnak, legalábbis addig, amíg fel nem kapcsoljuk a villanyt.
Vigyázz rájuk: Hegedűmadarak – rovarok, amelyek elpusztítják a liliomot, a gyöngyvirágot és a metélőhagymát. Hogyan küzdj ellenük
Kártevők a százlábúak és a malacok?
Ezek az állatok elsősorban elpusztult szerves anyagokkal táplálkoznak – elhullott, korhadó növényeket, korhadó fát, néha elhullott, kis állatokat esznek. A komposztban megtalálhatók. Ez a százlábúak vagy malacok tevékenysége jótékony hatással van a környezetre, így a kertünkre is. Ezeknek köszönhetően a komposzt gyorsabban feldolgozásra kerül, és a talaj szerves anyagokkal gazdagodik. Az is fontos, hogy a százlábúak és százlábúak megtisztítsák az aljzatot a nehézfémektől (a testükben felhalmozódnak).
Azonban megtörténhet, főleg ha sok a százlábú vagy a malac, hogy ők is a növekvő növényekhez nyúlnak.Ezután lyukakat rághatnak a leveleken, rágcsálhatják a gyökereket vagy a hajtásokat. Ez a helyzet azonban ritka, és inkább „második választás” élelmiszer, minimális veszteséggel a növények számára.
" Ha ezeket a rákféléket egy pusztuló növény közelében látjuk, jelenlétük inkább hatás, mint probléma okozója lesz. Jönnek takarítani és megeszik a már rothadásnak induló töredékeket (a malacok ezt szaglásból érzékelik), vagy megsérültek. A százlábúak vagy a malacok azonnali hibáztatása helyett érdemes elgondolkodni azon, hogy milyen egyéb okok miatt pusztulhat el a növény."
Érdemes figyelni a kerti populációt, de nincs miért leölni ezeket az állatokat. Több jót tesznek, mint kárt. A százlábúaknak és a malacoknak is vannak természetes ellenségei - megeszik pl. madarak, sün, valamint békák és varangyok által. Ha a kertünkben ökológiai egyensúly van, akkor nem fenyeget bennünket a százlábúak vagy a malacok pestisjárványa.
Pullók és százlábúak cserépben
Százlábúak és malacok a házban – hogyan lehet megszabadulni tőlük
Az is előfordulhat, hogy ezek az állatok megjelennek a házban. A pincéket lelkesen lakják százlábúak, és ott is megjelenhetnek a malacok (főleg tél előtt, bár nem mindig keresnek menedéket). Ha a házban nagy számban jelennek meg a százlábúak és az ezerlábúak, akkor gondot okozhatnak. Közvetlen kárt nem okoznak, emberre sem veszélyesek, de jelenlétük nem kellemes. Az első dolog, amit meg kell tennie, hogy megpróbálja "kilakoltatni" őket. Nyirkos újságot vagy kartont terítsünk ki (több rétegben), amivel becsalogatja őket. Aztán hazavittük őket. Végső esetben kontakt rovarölő szerek is használhatók.
Azonban érdemes elgondolkodni azon, hogy ezek a rákfélék miért a mi házunkat vagy lakásunkat választották. Míg a százlábúak jelenléte a pincékben némileg normális, a lakóhelyiségekben való megjelenésük problémákra utalhat. Minden a túl magas páratartalomról szól, ami egészségtelen, gombák és penészgombák szaporodását okozza – ezek pedig sokkal károsabbak, mint a százlábúak.Az otthoni nedvességet viszont leggyakrabban a szellőzési problémák okozzák.
Érdemes tehát gondoskodni a körülmények (hatékony szellőzés, szárazabb levegő, magasabb hőmérséklet) és a rend javításáról, különösen a különböző sötét zugokban, például a szekrények mögött, ahol a százlábúak és a malacok táplálékot találnak, és kedvező körülmények vannak. Száraz, tiszta és világos helyeken ezek a rákfélék nem telepednek meg.
