Néhány virágot és zöldséget már márciusban (és néha februárban is) be lehet vetni a földbe. Azt írjuk, hogy mit lehet ilyen korán vetni, és mire kell figyelni, hogy a növények leváljanak és jól növekedjenek.
A hosszú tél után általában meleg és napsütéses tavasznak nézünk elébe, hogy újra élvezhessük kertünk szépségét. Az első kertészeti munkákat gyakran kora tavasszal (február végén és márciusban) lehet elkezdeni. Néha azonban még márciusban havazik. Amint az időjárás engedi, elkezdjük a vetést, és közvetlenül a talajba vetjük a növények első magjait. Ennek köszönhetően számíthatunk a korábbi zöldségszüretre és a dísznövények gyorsabb virágzására.
A korai vetés azonban csak azoknál a növényeknél lehetséges, amelyek ellenállnak a hidegnek és a kedvezőtlen időjárási viszonyoknak. Ezek azonban nem hiányoznak a zöldségek, valamint a dísznövények (főleg egynyári) körében.
lásd a fotókat
Ha meleg van, a korai petrezselyemfajtákat február végén lehet vetni. Rosszabb időben - március közepén.
Kora tavasszal a földre, akkor is vetni korai fajta sárgarépa.
A báránysaláta könnyen termeszthető, és már márciusban vethető.
A spenót a "téli zöldség". A korai vetés nem árt neki.
Márciusban fokhagymagerezdeket is ültethet.
A retek az egyik olyan zöldség, amelyet jobb túl korán, mint későn vetni.
A kapor szezonban többször is vethető. Márciusban kezdhetjük.
A pasztinák vethető, amint a talaj felolvad.
A vajas saláta szintén a korai vetésre alkalmas zöldségek közé tartozik.
A széles babot márciusban kell elvetni. Több fokos hőmérsékleten csírázik, és a hajtások -4º -ig fagyokat is tolerálnak.
A Scorzonera ehető gyökerekkel rendelkezik. Tavaszi vetéshez válasszon rövid tenyészidejű fajtákat (a hosszú távú fajtákat nyár végén vetik).
A borsót a lehető leghamarabb el kell vetni. Amikor a nap hosszú lesz - a borsó virágzik, de nem képez hüvelyeket.
Kora tavasszal szántóföldi mákot és búzavirágot is vethet.
A fekete magokat korán is el lehet vetni. Dísznövény, de magjai értékes és ízletes fűszer.
Minél korábban vetjük a gypsophilát, annál hamarabb virágzik (ne feledje, hogy nem szereti az átültetést).
Az illatos borsó is szereti a korai vetést - április közepén nem szabad elvetni, de korábban is el lehet vetni.
A körömvirág szép és hasznos (gyógynövények). Márciusban vethetők.
A laskagomba nagyon kecses virág, amelyet kora tavasszal a földbe lehet ültetni.
Márciusban érdemes szitakötőt is vetni, amely akár november-decemberig is virágzik.
Cikkeket ajánlunkKezdjük a talaj előkészítésével
A legjobb, ha az első vetést a veteményeskertben kezdjük, amint a talaj felolvad. A vetés megkezdése előtt az aljzatot előzetesen megfelelően elő kell készíteni, meg kell tisztítani a gyomoktól és a növényi maradványoktól, komposzttal kell etetni, ásni és gereblyézni.
Február-márciusban vethető zöldségek
Március elején, és a kivételesen meleg nyarakban, akár február végén is vethetünk korai petrezselyem- és sárgarépafajtákat, báránysalátát és spenótot egyenesen a földbe, valamint gerezd fokhagymát.
Március közepén egyenesen a földbe vethet reteket, kerti kaprot, paszternákot, vajas salátát, széles babot, metélőhagymát, skorzonát, borsót, sárgarépát, gyökér- és levélpetrezselymet.
Milyen virágokat lehet vetni kora tavasszal
Március a megfelelő alkalom arra is, hogy néhány dísznövényt (főleg egynyári növényeket) közvetlenül a földbe vetjünk. Az alacsony hőmérsékletet jól tűrő, március második felében vetésre alkalmas fajok közé tartozik többek között búzavirág búzavirág, szántóföldi mák, nyári szerelem, damaszt fekete kömény, nyári gypsophila, édes borsó, körömvirág, kaliforniai mák, kerti delphinium, füves, tengerparti szitakötő.
Korai magvetés - mire kell figyelni
A növények korai vetésének közvetlenül a földbe történő megkezdésekor azonban emlékezni kell arra, hogy hazánkban a kora tavasz az év nagyon szeszélyes időszaka, ezért az időjárásban még mindig lehetnek meglepetések. Néha meleg és napsütéses februárban, máskor márciusban hó esik a virágágyásokon és súlyos fagyok.
Ezért nem szabad mindig szigorúan betartanunk az egyes növényfajok vetésidejére vonatkozó ajánlásokat, inkább alkalmazkodnunk kell a kinti időjárás által kínált valós lehetőségekhez. Ha a rossz előrejelzések ellenére már februárban a talajba vetjük a magokat, és márciusban súlyos fagyok és hó hull, akkor a csírázó palánták nem élhetik túl, még akkor sem, ha természetüknél fogva meglehetősen ellenállnak a hidegnek.
Másrészt, ha a hosszú távú előrejelzés kedvező, és sok napsütést ígér, és késleltetjük a vetést, akkor veszteségesek is lehetünk. Ez a hosszúnapos zöldségekre vonatkozik - a növények gyorsabban hajthatnak bele a virágcsírába a termés rovására (pl. Saláta, spenót, retek). A dísznövények is később virágoznak.
A kedvező időjárási körülmények ellenére a korai vetés néha lehetetlen lehet, mert a kert talaja még mindig fagyott.
Mire kell emlékezni, amikor magokat vet a földbe?
Az időjárási helyzettől függetlenül, amikor a korai vetésről dönt, kéznél kell lennie egy nem szövött anyagból, amely hirtelen hőmérséklet-csökkenés esetén lefedi a bevetett ágyakat, így megvédi a palántákat a fagyástól.
Amikor az év ilyen korai szakaszában közvetlenül a talajba vetik a növényi magvakat, ennek megfelelően kell megválasztani a fajtáikat is. A hidegre ellenálló zöldségek esetében előfordulhatnak olyan fajták, amelyek nem tolerálják az alacsony hőmérsékletet (különösen a későbbi fajták), ezért érdemes a legellenállóbbakat és a legkorábbiakat keresni.
Emlékeztetni kell arra is, hogy a magvak közvetlen talajba vetése gyakran szünetet igényel. Amikor a növények kihajtottak és magasabbra nőttek, a túl sűrű kelést meg kell szakítani úgy, hogy eltávolítják a leggyengébb növényeket a sorokból, és a legerősebbeket a fajnak megfelelő távolságra hagyják. Ellenkező esetben a túl sűrűn növő zöldségek alacsonyabb, gyengébb minőségű termést hoznak, a dísznövények pedig kevésbé virágoznak és gyakrabban megbetegszenek.