Ahogy lassan véget ér a nyár, szilva kerül az asztalunkra. A finom magyar szilvát tartják a legjobbnak és a legkedveltebbnek, de a házi szilva más botanikai fajtáit is méltányolják, mint a Greengages, a félmagyar szilva és a Mirabelle szilva.
De mielőtt a termesztés mellett döntenénk, meg kell ismernünk a szilvafák követelményeit, különben kellemetlen meglepetések érhetnek tőlük. Rosszul gondozott és rossz helyre ültetve megfagynak, kiszáradnak vagy megbetegszenek.
Milyen termesztési követelményei vannak a szilvának
A szilva meglehetősen sekély gyökérrendszerű fák közé tartozik, ami miatt nagyon érzékeny a szárazságra és a tápanyaghiányra.Nem tűri a gyors hőmérsékletcsökkenést, a nagy fagyokat (25°C felett), a hideg szelet és a tavaszi fagyokat sem, ezért a legjobb az ország melegebb részein, meleg, napos és szélvédett helyen termeszteni, kerülve a nyitottságot. terek és fagypangás.
A szilvát sem szabad olyan területekre ültetni, ahol a tenyészidőszakban kiemelkedően magas a csapadék mennyisége. Bár a szilvafák szeretik a gyakori csapadékot tavasszal, a nyári heves esőzések a gyümölcsük rothadását okozhatják.
Fák termesztésére, termékeny, humuszos, nyirkos, elég nehéz, de levegős talajok (de nem lehetnek hidegek, nedvesek és agyagosak), ahol a szilvafákat nem fenyegeti a szárazság.
A szilvafák fontos trágyázása
A szilvafák termesztésénél elengedhetetlen eljárás a fák szisztematikus trágyázása is, mivel a növények e tekintetben meglehetősen igényesek. Különösen rosszul reagálnak a nitrogénhiányra, ezért kora tavasszal érdemes elkezdeni az etetést többkomponensű, megnövelt nitrogéntartalmú műtrágyákkal.
Az ilyen műtrágyákkal való ellátást azonban június és július fordulóján célszerű befejezni, mert a később kijuttatott nitrogén zavarokat okoz a fa fejlődésében, gyengíti a fagyállóságát és megnehezíti a télre való felkészülést.
Hogyan kell metszeni a szilvafákat és kialakítani a koronát
A szilvatermesztés másik fontos eljárása a metszés. A fák első metszése tavasszal közvetlenül az ültetés után történik (függetlenül attól, hogy ősszel vagy tavasszal ültettük). Ha a fának egyetlen hajtása van, akkor a talaj felett kb. 70 cm magasságban metsszük, de ha több hajtása van, akkor a legerősebbek közül 3-5-öt kiválasztunk és 1/3-al lerövidítjük (ezek alkotják a korona), a többit pedig eltávolítjuk, beleértve azokat is, amelyek 50 cm-nél alacsonyabban nőnek a talaj felett.
A hajtások lerövidítése után az utolsó ágtól kb. 40 cm-re a vezetőt is levágjuk. A következő két évben további 2-3 hajtást választunk ki a koronára, és az elsőhöz hasonlóan vágjuk le (a koronának kb. 7 ágúnak kell lennie).
A korona kialakításánál fontos eljárás a hajtások olyan meghajlítása is, hogy azok majdnem derékszöget zárjanak be a vezetővel (pl. kötözéssel, nehezékkel vagy bilincsekkel). Ennek köszönhetően a jövőben kisebb eséllyel törnek le az ágak a gyümölcs súlya alatt.
A következő években a szilvametszés főként a koronája korrigálásából (ha túl vastagodik) és a beteg vagy sérült hajtások eltávolításából áll.
Melyik szilvafajtát válasszam
A szilvatermesztés sikere azonban nemcsak a megfelelő termesztési pozíción és gondozási kezeléseken múlik, hanem a fajta és alany helyes megválasztásán is. Ha bőséges és egynyári szilvatermésről álmodozunk, ne felejtsünk el olyan önbeporzó fajtákat választani, amelyeknek nincs szükségük beporzókra a terméshez (pl. 'Cacanska Lepotica', 'Elena', 'Jojo', 'Opal', 'Polinka', "Renklod" Ulen" , "Stanley" , "Wangenheim magyar" , "korai magyar" ).
A termesztéshez érdemes olyan fajtákat is választani, amelyek a legellenállóbb vagy legkevésbé érzékenyek az olyan veszélyes szilvabetegségekre, mint a cápa (pl. fajták: "Cacanska Lepotica" , "Herman" , "Katinka" , "Stanley" ill. teljesen ellenálló a cápával "Jojo" ) vagy a moniliózissal szemben (pl. fajták: "Emper" , "Polinka" ).
Jegyezd meg az alátétet
Arra is érdemes odafigyelni, hogy milyen alanyra oltják a fákat. A gyakorlatban elsősorban két alany használatos: a "Węgierka Wangenheima" és az ałycza. Az elsőre oltott fák gyorsan beérnek a termőidőszakba, évente és bőségesen hoznak termést, kisebbek, de jó talajviszonyokat igényelnek. A kőrisre oltott fák elviselik a gyengébb talajt és a rosszabb helyzetet is, de később a termőidőszakba lépnek és nagyon erősen nőnek.