Az általunk termesztett növények eltérő követelményeket támasztanak az aljzat reakciójával kapcsolatban, ezért néha problémát okozhatnak nekünk. Kertjeink talaja az erdőterületek kivételével általában lúgos vagy semleges, amit nem minden növény szeret. Egyes ilyen aljzatba ültetett fajok gyengén fejlődnek, gyengén nőnek, és gyakran meg is halnak betegségeknek (főleg klorózisnak), ezért a termesztésükhöz szükséges talajt megfelelően elő kell készíteni.
Tipp: Hogyan teszteljük a talaj pH-ját a kertben
Milyen növényeknek van szükségük savas talajra
Az aljzat savas reakcióját elsősorban a hangafélék családjába tartozó növények várják (beleértve az áfonyát és áfonyát, a rododendronokat, azáleákat, hangákat, cserjéket, kalmiákat, dabetiákat, puffákat, pieriseket, áfonyát). Az ilyen talajt kedvelik egyes tűlevelűek (koreai jegenyefenyő, lucfenyő, nyugati tuja - tuja, boróka, borsóciprus és tompafű) és más, kerteinkben gyakran előforduló dísznövényfajok: pl. pálma juhar, magnólia, többféle páfrányfaj, különféle hortenziafajták, seprű.
Amikor ezeket a növényeket szeretnénk termeszteni, először ellenőrizni kell a kertünk talajának pH-értékét (pl. speciális savmérővel vagy laboratóriumi talajminta elemzésével, pH nagyon savas 4,5 alatt, savas 4,6- 5,5, enyhén savas 5,6-6,5). Ha a pH-érték túl magasnak bizonyul (5,6-6 felett), csökkentenünk kell.
Savanyú tőzeg – hogyan használd és támogasd a hatását
A reakció megváltoztatásának egyik módja a talaj savas tőzeggel való dúsítása. Nem elég azonban csak tőzeget szórni a felületére, mert akkor a mélyebb rétegekben a reakció változatlan marad, vagy alig változik. Ha a megfelelő hatást akarjuk elérni, akkor a tőzeget a talajréteggel (1:1) kell keverni abban a mélységben, amelyen a növény gyökerei elhelyezkednek (általában ez kb. 20-30 cm), mert csak ekkor fog a talajréteg az aljzat reakciója jelentősen megváltozik.
Az így előkészített talajba növényeket ültethet, kiegészítve az ásott lyukat savas tőzeggel kitöltve. Az aljzat tőzeggel való keverésekor érdemes néhány komposztált fenyőtűt vagy tűlevelű fák fűrészporát is hozzáadni, ami tovább tartja savassá az aljzatot.
A talaj mulcsozása komposztált kéreggel vagy tűvel és néhány savas reakciójú kővel (pl. kvarc vagy gránit) szintén segítségünkre lesz. Semmi esetre se takarjuk be a talajt lúgos pH-jú kövekkel, amelyek ahelyett, hogy csökkentenék, növelik a talaj pH-értékét (pl.dolomit, meszes homokkő, mészkő, travertin. Ezen kezelések ellenére a savas tőzegreakció nem marad túl sokáig az aljzatban, ezért évente egyszer ellenőrizni kell az értékét, hogy megtudja, mikor kell ismét savas tőzeg után nyúlni.
Hogyan használjunk savanyító műtrágyákat és mikor ültessünk növényeket
A talaj savanyítása tőzeggel és savas komposzttal (amelyet pl. fenyő- vagy luctűkből, fűrészporból, tobozokból és tűlevelű gallyakból nyernek) egy gyors és természetes módszer a talaj pH-értékének megváltoztatására, de néha nem elég, és akkor radikálisabb intézkedések mellett kell döntenie, mint például a savanyító műtrágyák (pl. ammónium-szulfát, ammónium-nitrát, karbamid) vagy a kén alkalmazása.
Használatuk során azonban szigorúan tartsuk be a gyártó által javasolt adagokat, mivel könnyen túladagolást okozhatnak. A tőzeggel ellentétben azonban a savanyító műtrágyákat nem közvetlenül a vetés vagy növényültetés előtt alkalmazzuk, mert a benne lévő összetevők károsíthatják a kényes gyökereket (a talajt kb.fél évvel az ültetés előtt).
Talaj savanyítása kénnel
A talaj savanyítható lassú hatású (leggyakrabban áfonya termesztésére használt) kénnel is, amelyet általában a gyártó által megadott arányban kevernek össze az aljzattal az adott növénykultúránál. A savanyító műtrágyákhoz hasonlóan a ként sem közvetlenül az ültetés előtt, hanem körülbelül fél évvel korábban (ha nagyobb a kéndózis, akár egy év múlva is) juttatjuk ki.
Ne feledje a savkedvelő növények műtrágyáit
Miután elértük a savanyú növények számára megfelelő talaj pH-értékét, igyekezzünk azt a lehető legtovább fenntartani. A savanyú kéregtakarás és a savanyú komposzt mellett segítségünkre lesznek az acidofil növényeknek szánt speciális műtrágyák is, amelyekből érdemes készletet gyűjtenünk (pl. áfonya műtrágya, cserje műtrágya, acidofil növények műtrágya).